Hi Directioners! Eredetileg úgy terveztem, hogy 25.-én rakom fel a 3.Évad 1.Fejezetét, de teljesen kiment a fejemből, és ma hajnalban jutott eszembe. Szóval nagyon sajnálom. Remélem tetszeni fog.
Lelki következmény
Louis szemszöge:
-Rég volt már ilyen rossz hónapunk. Szinte minden nap esik.~Sóhajtott Niall.
-A hangulatunkhoz illő.~Rántotta meg a vállát Perrie.
-Most minden olyan elbaszott. Teljesen tönkre ment az egész.~Rázta a fejét Zayn.
-A One direction darabokra hullott.~Liam.
-Nem, hogy darabokra hullott, hanem megsemmisült. Mi nem tudtuk fenttartani, Harry pedig elment. Nincs aki foglalkozzon a bandával.
-London irányítását is elvesztettük. A rendőrök se félnek már tőlünk. Minden szar.~Morogta Zayn.
-Ebből az egész történetből csinálnánk egy filmet, dús gazdagok lennénk.
-Az biztos. Ennyi drámát.~Mosolyodtam el, bár közel nem jókedvemben.
-Szinte az egész másról sem szólt, csak a drámáról.~Nézett rám Eleanor.
-Legalább boldog befejezése lett volna.~Sóhajtott Violet.
-Az igaz, hogy nem így kellett volna, hogy vége legyen.~Csordult ki egy könnycsepp Eleanor szeméből.
-Senki nem számított erre. Ez mindenkinek meglepetés volt.~Ültem le mellé és magamhoz öleltem.
-Az tuti. Semelyikünk nem gondolta volna, hogy Harry elmegy.
-Még én sem. Pedig én a legjobb barátja voltam, de még én se gondoltam volna. Mindene volt a banda és a bosszú, de úgy látszik ez idő közben megváltozott. Őszintén meg mondva, soha nem hittem volna, hogy Madi ilyen nagy hatással lesz rá. Képes volt itt hagyni a bandát. Maga mögött hagyott mindent és mindenkit.
-Madit is itt hagyta.~Mondta Pezz.
-Ez volt a legjobb amit tehetett. Madit azon a napon teljesen tönkre tette, ha a közelében marad nem tudom mi lett volna.
-De a szerelem csodákra képes, ha itt lenne, lehet, hogy Madi nem lenne ebben az állapotban.~Feltételezte Violet
-Köztük ez a végén már nem tudom miről szólt, de a szerelmüket elvakította valami. A harag és a düh. Mind kettőjüknek a harag diktált, az pedig egy pusztító érzelem.~Álltam fel és az ablakhoz sétáltam.
-De szerették egymást.~Perrie is elérzékenyült.
-Az biztos. Mert ha nem lettek volna szerelmesek, most nem itt tartanánk.~Ráztam a fejem.
-Mind a ketten elrontották. Madi a sértettségét helyezte előtérbe, Harry pedig a büszkeségét.~Mondta Liam.
-Ez csak félig igaz. Mind a ketten sokszor hátra hagyták....Harry hirtelen haragúsága és meggondolatlansága okozta ezt az egészet. De azért persze Madi makacssága is közre játszott abban, hogy ez lett a vége.~Fordultam feléjük.
-Gondoljatok bele. Madi egy "normális" lány volt. Aztán egyszer csak a semmiből belekerült ebbe az egészbe. Szerintetek ez milyen lehet? Tudjátok, hogy ezt milyen nehéz elfogadni? Nem tudod, hogy mi lesz veled. Csak egyet tudsz. Hogy bármelyik percben meghalhatsz, és ez marha ijesztő. Harry pedig a legrosszabb személy volt akihez kerülhetett. Egyre jobban megnehezítette neki ezt az egészet. Én nem bírtam volna ki.~Sírt Eleanor.
-Nyugi El.~Mosolyogtam rá, elé sétáltam és egy puszit nyomtam a hajára.
-Délután átmegyünk megnézni Madit.~Szipogott.
-Jó ötlet ez? Ti sem vagytok jól.
-Madi a legjobb barátnőm. Nem fogom őt ott hagyni a bajban.
-Ezt értem El, de lehet, hogy jobb lenne, hogyha várnátok még egy kicsit.
-Mire várjunk Louis? 1 hónapig nem is láttuk, és semmi nem lett jobb tőle.
-Viszonylag frissek még a sebei, 3 hónapja történt. Várjatok még egy kicsit, hátha egy picit sikerül túltennie magát rajta.
-Eleget vártam Louis. Mellette akarok lenni, segíteni neki, ő is mindig segített nekem.
-Ott van neki Chris.
-De Chris nem a legjobb barátnője. Szüksége van rám. Mindig ott voltunk egymásnak. Nem érdekel mit mondasz Louis. Eddig akármit mondtál, meghallgattam és elfogadtam, szótfogadtam, de most nem. Most nem érdekel.
-Jól van Eleanor. Nyugodj meg. Elviszlek titeket.~Fogtam kezeim közé kicsi kezeit és egy puszit nyomtam rá.
-Hihetetlen, hogy két ember élete, mennyire hatással lehet másokra.~Csodálkozott Sophi.
-Ez nem csoda, hiszen figyelemmel kisértük végig az egészet. Az ilyen dolgok az őket körbevevő környezetben élőket is megviseli.~Nyílvánítottam ki gondolatomat.
-De aki a legjobban megszenvedte ezt az egészet az Madi.
-Az biztos.. Nincs ember a földön aki ebbe nem ment volna tönkre. Az emberek tűrés határa se végtelen.~Ingatta a fejét Sophi.
-Igen. Így is Madi egy igazi hős, én már a negyedénél feladtam volna.~Helyeselt Violet.
-Én is.~Bólintott Pezz.
-Amúgy Harryről még mindig nem tudunk semmit?~Kérdezte Niall.
-Nem.~Ráztam a fejem.
-Nem veszi fel, nem hív vissza. Már vagy több száz üzenetet írtam neki, de egyikre se válaszolt.
-Lehet, hogy meghalt?~Pánikolt be Nialler.
-Jajj Niall. Ne kérdezz már hülyeségeket.~Szidta le Liam.
-Csak nem akarja, hogy tudjunk róla. Vagy nem tudom.~Rántottam meg a vállam.
-De miért?
-Tudja, hogy mindenki őt hibáztatja, nekem se lenne kedvem ezt végig hallgatni.~Dőlt hátra Liam.
-Ami igaz az igaz.~Morgott El.
-Ehhez két ember kellett.~Keltem Harry védelmére.
-Itt nem Harry a szenvedő alany, hanem Madi.~Nézett rám mérgesen Eleanor.
-Hidd el, hogy Harry is szenved nem csak Madi.~Néztem a szemébe.
-Ne kezdjetek el vitatkozni.~Szólt közbe Liam.
-Neki köszönhető az egész.~Kiabált Eleanor.
-Vedd lejjebb a hangerőt.~Figyelmeztettem.
-Unom már a parancsolgatásaidat.~Állt fel és mérgesen felsietett a szobába.
-Ez hülye.~Mérgelődtem.
-Csak feszült. Aggódik Madiért és mérges Harryre. Érthető, hogy így reagált rá.
-Értem én, hogy szereti Madit meg, hogy ő a legjobb barátnője, de attól még nem kéne hülyének lennie. Nem akarja látni azt ami van. Egyoldalúan látja az egészet, meg se próbálja a másik oldalról megközelíteni.
-Értsd meg őt Louis. A barátnője összetört, ez mindenkit megviselne. Legyél vele megértő, most arra van szüksége. És ami a legfontosabb legyél türelmes.
-Már 3 hónapja semmit nem csinálok, csak türelmes vagyok vele, viszont most már kezd fogyni a türelmem.
-Louis...
-Nem Sophi. Nem. Úgy csinál, mint hogyha vele is hasonló dolog történt volna. Neki semmi köze nincs ehhez az egészhez. Mégis úgy viselkedik, mint akit halálosan megbántottak.
-Látom nem érted.~Sóhajtott Sophi.
-Te nem érted Sophi. Mire fel van ő így felháborodva?
-Az, hogy az a személy aki a legfontosabb neki, tönkre ment. A szeme láttára. Mi nők sokkal érzékenyebbek vagyunk mint ti férfiak. Könnyebben sérülünk. Én is kikészültem, pedig én nem voltam vele olyan közeli kapcsolatban mint Eleanor. De mikor Harry szobájában, belenéztem a szemébe....az olyan élmény volt amit soha nem felejtek el. Szó szerint láttam összetörni...és Eleanor is látta. Tudod, hogy ez milyen megrázó élmény?~Sophi hangja megremegett.
-Ott, akkor, abban a szobában, mind ketten összetörtek.
-Mindnyájunknak nehéz. Most össze kell tartanunk.~Állt fel Sophi.
-Igazad van. Nem szabad veszekednünk.~Állt fel Liam is és átölelte barátnőjét.
-Felmegyek Eleanorhoz.~Sóhajtottam. Lassan mentem fel a lépcsőn. Az ajtó előtt megálltam és bekopogtam. Miután nem jött válasz benyitottam. El a párnáját szorongatva ült az ablakban.
-Ne haragudj kicsim.~Sétáltam hozzá és kezemet a vállára tettem.
-Fáj Louis, érted?
-Értem kincsem. És melletted vagyok. Ne haragudj az előbbiért.
-...Köszönöm.~Nézett rám könnyes szemekkel.
-Nem kell megköszönnöd. Szeretlek.~Mosolyodtam el.
-Én is szeretlek Louis.~Dobta el párnáját, felpattant az ablakból és szorosan hozzámbújt.
-Együtt túl leszünk rajta.~Pusziltam bele hajába.
-Segítenünk kell Madinek, Louis.
-Segíteni fogunk.~Mondtam.
-Most nem hagyhatjuk őt cserben.~Nézett fel, tekintetünk össze találkozott.
-Nem fogjuk. Segítünk neki átvészelni.~Bólintottam. Könnyes arcát a mellkasomhoz nyomta és halkan sírdogált, miközben én a hátát simogattam.
-Soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz Madivel. Mindig olyan erős volt.~Sírt.
-Nyugodj meg életem.~Suttogtam és nyomtam egy puszit az arcára.
-De értsd meg, hogy Harrynek se kö..
-Fejezd már be! Miért kell mindig azt a seggfejet védened?~Mordult rám.
-El.
-Louis. Menj ki. Nem vagyok kíváncsi a mondandódra.~Mintha itt se lennék, vissza ült az ablakba. Mielőtt még olyat mondtam volna, amit megbánok, inkább kimentem a szobából. Nem normális, komolyan.
Vissza mentem a többiekhez a nappaliba.
-Na? Ez gyors volt. Elküldött?~Nézett rám Liam.
-Igen. Amint kimondtam, hogy Harry, kizavart.~Morogtam.
-Nem lesz ez így jó.~Sóhajtott Niall.
-Megint megpróbálom fel hívni Harryt.~Elővettem a telefonom. Kikerestem Harry számát és tárcsáztam. Rohadt jó lenne, hogyha felvenné végre. Sokáig csörgettem de nem vette fel. Mérgesen kinyomtam és levágtam magam a kanapéra.
-Sziasztok.~Köszönt Gemma amint éppen belépett a házba.
-Szia.~Köszöntünk vissza.
-Nézzétek.~Jött be a kezében egy újsággal.
-Mi történt?~Kérdezte Sophi.
-Új eltűnéseket jelentettek be. És....titeket gyanusítanak.
-Mi?~Kérdeztem és elvettem tőle az újságot.
Kik állhatnak az eltűnések hátterében?
Újabb 3 ember tűnt el rejtélyes módon. Az eltűnések nagyon hasonlóak az előző évi elrablásokhoz amit a One Direction maffia banda követett el. Éppen ezért feltételezik, hogy ezek mögött is ők állnak.
Olvastam fel hangosan az első három mondatot.
-Én kinyírok valakit.~Csaptam le a kis asztalra az újságot.
-Eddig olyannal nem vádoltak amit mi követtünk el, most meg már olyannal is minket vádolnak amit nem követtünk el~Rágcsálta a szendvicsét Niall.
-Esküszöm ha ide jön egy rendőr, feldugom a gumi botját a seggébe és vissza küldöm oda ahonnan jött.~Mérgelődtem.
-Most mit csináltok?~Kérdezte Gemma.
-Tudunk bármit is csinálni? Nem. Itt már csak egy bandaháború segíthetne, de ahhoz kéne Harry.
-De mint tudjuk Harry nincs itt. Szóval várunk.~Dőlt hátra Liam.
-Nem tudunk mást csinálni, csak várni.~Mondta Niall.
-Louis. Te vagy Harry jobb keze. Te megtudnád szervezni.~Nézett rám Zayn.
-Voltam. Csak voltam. Mivel most már tudomást se vesz rólunk/rólam. És nem. Én nem tudnám. Harry nélkül semmit nem érünk el. Én egy szorult helyzetben nem tudnék mit csinálni, és nem akarok megöletni senkit.
-Ez igaz. Inkább ne csináljunk semmit, minthogy valaki életét veszítse.~Nézett körbe Liam.
-És ha nem állnak le? Tovább folytatják?~Kérdezte Niall.
-Akkor valahogy meg kell őket állítanunk. Reménykedjünk benne, hogy Harry nem sokára vissza jön.~Sóhajtottam.
-Egyre reménytelenebb a helyzet Louis. Harry ELMENT. Nem fog vissza jönni. Ez egyértelmű. Nem akarja, hogy tudjuk hol van, elfelejtett minket, új életet kezdett.~Szólalt fel erőteljesen Zayn. Ráemeltem mérges tekintetem. Akár mennyire is akartam mondani valamit, nem tudtam. Mivel igaza van.
-Harry kibaszott velünk. Itt hagyott minket a szarban ő pedig elment máshova.~Állt fel mérgesen.
-Ne mond ezt Zayn. Harry vissza fog jönni....nem tenné ezt velünk.~Mondta Liam.
-Jajj ne legyetek már ennyire naivak. Mi nem érdekeljük Harryt. Mindig is csak saját maga érdekelte.
-Ez nem igaz.~Háborodott fel Gemma.
-Akkor is ezt gondoltad Zayn, mikor a kis magán akciód közben, elkaptak és Harry az életét kockáztatva mentett meg téged. Vagy mikor eléd állt és őt találta el a golyó?~Emeltem fel a hangom. Zayn szavaimra elgondolkodott, és szomorúan lehajtotta a fejét.
-Itt már mindenkit megmentett, legalább egyszer Harry. Úgy...hogy az ő élete forgott kockán. Érted ezt Zayn? Az a golyó ami téged talált volna el, hogyha nem áll Harry eléd, meg is ölhette volna. Csak azért kockáztatott, hogy téged megmentsen.~Közöltem velük.
-Igazad van Louis. Ne haragudjatok.~Nézett végig mindenkin. Szemei könnyesek voltak.
-Nem tudom Louis. Lehet, hogy Zaynek van igaza. Lehet, hogy már sohasem fog visszajönni.~Kezdett el kételkedni Niall is.
-Harry vissza fog jönni. Értitek? Harry nem ilyen. Nem hagyna minket ilyen helyzetben. Gondolhattok amit akartok. Én tudom, hogy vissza fog jönni. És miattunk fog visszajönni.~Mondtam. Egy ideig síri csönd lett a szobában. Mindenki gondolkdott.
-Én bízok benne.~Törte meg a csendet Liam.
-Én is.
-Én is.~Mindenki bizalmát fejezte ki Harry felé csak Niall nem. Ő még mindig csendben ült és agyalt.
-Niall.~Szólítottam meg.
-Itt hagyott minket Louis. Elment. És nem is akar rólunk tudni. Egyszer nem hívott még fel minket, hogy mi van velünk.~Kiabált Niall.
-Niall...
-Ne Liam. Zaynnek teljesen igaza van. Nem fog vissza jönni. Mert nem érdekeljük.
-Elég legyen most már!~Szólaltam fel erőteljesen.
-Ha nem hiszel Harryben. Ott van az ajtó. Előtted is áll a lehetőség, hogy kilépsz azon az ajtón és nem jössz vissza többet. Tessék. Ott van, menjél. Ha nem bízol Harryben, nem kell maradnod.~Mondtam határozottan. Niall szemei is könnyektől csillogtak.
-Niall. Tudom, hogy rossz. Mindenkinek szar. Azt is tudom, hogy neked Harry olyan mintha a bátyád lenne és fáj, hogy elment, de őt is meg kell értenünk. Összetört. Részben a saját hibájából. Biztosan utálja magát. Időt kell neki hagynunk....De VISSZA FOG JÖNNI. Hinnünk kell benne.~Veregettem meg a vállát.
