Üdvözöllek

Üdvözöllek a blogon. Ha tetszik iratkozz fel, komizz és pipálj.

2015. augusztus 31., hétfő

3.Évad 14.Fejezet Téged illet

Hi Directioners! Este felé hozom az utolsó részt. Jó olvasást.
Sok sok puszi <3 :*

Téged illet


Louis szemszöge:



-Sziasztok!~Nyitotta ki az ajtót Daniell. Most valahogy más volt, mint tegnap. 
-Szia.~Köszöntünk.
-Ne haragudjatok, de Harry elmesélt mindent és most már megértem, hogy miért nem akar beszélni veletek.
-Ez furcsa.~Nézett döbbenten Liam.
-Miért?
-Kíváncsi lennék, hogy mit mesélt neked Harry, és vajon mennyi igaz belőle?!
-Ezzel most azt akarod mondani, hogy hazudott nekem?
-Ezt feltételezném. Kedves lánynak látszol, ha tudnád mi mindent tettünk Harryért szerintem máshogy gondolnád.
-Mi mindent tettetek?~Húzta fel a szemöldökét.
-Daniell. Engedd be őket.~Szólt Harry rekedtes hangon.
-De..
-Csak engedd be.
-Rendben.~Állt félre az ajtóból. Bementem, szemeimmel azonnal Harryt kerestem akit meg is találtam, amint éppen a lépcsőről jött le. 
-Foglaljatok helyet.~Mutatott a nappali közepén lévő kanapékra. 
Mindannyian leültünk, Harry a velünk szemben lévő kanapéra telepedett. 
-Hozhatok nektek valamit?~Kérdezte szeppenten Daniell
-Nem köszönjük.~Tekintetem egy pillanatra sem vettem le Harryről. A feszültség érezhető volt kettőnk között, csak úgy izzott a levegő.
-Daniell. Megtennéd, hogy felmész?~Pillantott rá Harry.
-Most már tudni akarom. Az imént azt mondták, hogy hazudtál nekem, most már elegem van, tudni akarom, hogy mi folyik itt. 
-Te akartad.~Fordította vissza felém tekintetét.
-Csak akkor maradj itt, hogyha lelkileg tényleg készen állsz arra, hogy halld az igazat.~Néztem rá.
-Készen állok.~Bólintott.
-Kezd Louis. Essünk túl rajta.~Helyezte kényelembe magát.
-Gondolom tudod, hogy ki miatt vagyok itt?!~Aprót bólintott.
-Mint láthatod ő nincs itt.
-Ki?~Kérdezte Daniell.
-Madison.
-Madison? Melyik Madison?
-Harry volt barátnője.
-Tessék? De hát ő meghalt.
-Mi?~Kérdeztem értetlenkedve. Harry lehajtotta a fejét.
-Na ne. Te komolyan azt mondtad neki, hogy Madi meghalt?~Próbáltam leplezni dühömet, de nem nagyon sikerült.
-Ami sok az sok. Hogy hazudhattál ilyet?~Támadt neki Eleanor.
-Szóval igazából nem is halt meg?
-Persze, hogy nem halt meg.~Mordult rá Eleanor, Daniell meglepődött majd félénken hátradőlt a kanapén. El néha tényleg ijesztő. 
-Mit hazudtál még Harry?~Sziszegte mérgesen Niall. 
-Srácok! Új életet kezdtem, értsétek meg. A múltam nem illik bele a mostani életembe.
-....Értem. Engedd meg, hogy utoljára mondjak valamit. Egy történetet szeretnék neked elmesélni. 
Két kisgyerekkel kezdődik. Már gyermekkorukban legjobb barátok voltak, szinte testvérek. 
Mindig mindenben számíthattak egymásra. Minden idejüket együtt töltötték,
együtt játszottak, nevettek, sírtak. Ahogy telt az idő, egyre szorosabb lett a kötelék köztük,
azt hitték tönkretehetetlen az a kapcsolat amit felépítettek.
Ahogy nőttek, jöttek a problémák, napról-napra egyre több, de ők ketten mindent megoldottak. Mindent megtudtak beszélni egymással, és soha nem hagyták cserben a másikat.
Időközben új barátokra is tettek szert, immáron öten voltak testvérek. 
Szinte elválaszthatatlanok voltak. Egy napon, az egyiküket és annak barátnőjét egy szörnyű tragédia érte, a lányt megölték. A srác bosszút esküdött, és egy maffia bandát alapított négy barátja segítségével. Ahova pár napon belül még négyen csatlakoztak. 
Ők nyolcan mindenben segítettek a srácnak aki összeomlott. 
Minden energiáját a bosszúállásnak szentelte. Elidegenedett mindentől és mindenkitől, 
a barátaival úgy viselkedett mint az idegenekkel, de ők még akkor is kitartottak mellette. 
Amiben csak tudtak segítettek neki. Az életüket a gyilkolásra tették fel, 
csak a barátjuk miatt. Nehezen szokott hozzá a gyomruk a kegyetlen gyilkolásokhoz, 
de megtették a barátjukért. A másik maffia bandavezérének, aki megölte a srác barátnőjét, legyilkolta a hozzátartozóit. A szüleit, a testvéreit, az unokatesóit, minden szerettét. 
Azt hitte mindenkivel sikerült végeznie, mikor kiderült, hogy a srácnak volt egy barátnője, 
akit még akkor is szeretett. Így elhatározta, hogy őt is megöli. 
A megszokott módszert alkalmazták, több napig figyelték, ellopták minden iratát, 
majd elrabolták. Minden a tervek szerint haladt, azonban nem tudta megölni a lányt, mert gyengéd érzelmeket táplált iránta. Ezért a lány szeme láttára megölte a volt barátját. 
A lány összetört, de őt ez nem érdekelte, még akkor is a bosszú hajtotta. 
Rendszeresen bántalmazta, ütötte, verte, a lelkivilágába taposott, és a lány bírta a kiképzést. 
Egy ideig. Azonban neki is véges a tűrőképessége és a lány az idegösszeroppanás szélére került. Eközben a lány már többször is orvosi ellátásra szorult a srác bántalmazásai miatt, 
egyszer majdnem agyon verte, mert a lány a megölt barátnőjéről kérdezett. 
A srác egyre jobban megszerette a lányt, és a lány is kezdett beleszeretni. 
A végére mind a ketten szerelmesek lettek egymásba. 
A srác észre vette, hogy a lány kezdi megváltoztatni őt, és ettől megijedt. 
Összevesztek, újra megütötte a lányt aztán elviharzott, mikor visszajött kiderült, hogy megcsalta. 
A barátai kényszerítették a srácot, hogy adja meg neki a választás lehetőségét, 
hogy elmegy vagy marad. A lány elment. Azonban időközben rájöttek, 
hogy ezzel mennyire elrontottak mindent, mert így a lány veszélyben volt. 
A lányt elrabolták, méghozzá a srác bátyja, aki testvérén akart bosszút állni. 
De ő is beleszeretett a lányba és elvitte egy hotelbe, a srác és barátai elmentek, 
hogy kiszabadítsák. Mikor a srác megakarta ölni testvérét a lány megvédte. 
Egy szerelmi háromszög alakult ki, de a lány igazából mindig is a srácot szerette. 
Szakítottak. A lány a fiúval lakott együtt, összejöttek. A srác ezt nagyon nehezen viselte. 
Egyik nap eljöttek és a lány felment a sráchoz beszélgetni. 
Egy veszekedés alakult ki köztük. A srác teljesen összetörte a lányt,
annyira, hogy utána pszichológiai segítségre szorult. A srác elment,
de előtte még gyermekkori legjobb barátjára bízta a bandát..és a lányt. 
A lány élőhalottként élte napjait, úgy nézett ki, hogy már nem lehet rajta segíteni, 
mikor a srác legjobb barátja, szóba hozta a több hónapja nem látott barátját. 
A lányban ott felszínre tört valami, és pár napon belül jól lett. 
Mindent megbocsájtott a srácnak és alig várta, hogy újra láthassa. 
Mindenki bízott benne, hogy vissza fog jönni. De nem jött. 
A barátai kezdtek kételkedni, de a lány kitartott mellette. 
A banda elvesztette Londont, a srác akit megbízott nem volt képes tartani a szintet, 
ezért egy másik banda vette át London irányítását. Onnantól életveszélyben voltak, 
de még akkor is ott maradtak, mert várták, hogy a srác vissza jön. De megint hiába. 
Az új maffia bandának a vezetőjétől megtudták, hogy jelenleg hol tartózkodik a srác és, 
hogy egy másik nővel él együtt. A srác egyik barátja besokallt és elment,
de a többiek még akkor is hittek benne. Kár volt. Kiderült, hogy igaz volt amit hallottak. 
A lány eldöntötte, hogy elmegy és beszél a sráccal. Tőle akarta hallani, hogy már nem szereti. 
A srác legjobb barátja vele ment, utána a többiek is csatlakoztak hozzájuk. 
Tudták, hogy minden este egy étterembe mennek vacsorázni, ezért ők is így tettek. 
A lány nagyon ideges volt. Megérkeztek a várva várt személyek, 
de a lány nem tudta tervét megvalósítani, mert rosszul lett. 
Ezt a srác is észre vette és ahelyett, hogy oda jött volna megkérdezni, 
hogy hogy van a volt szerelme, elment a barátnőjével együtt.
A lányt hazavitték, ahol mikor felébredt, elmondták neki, hogy a srác eljegyezett egy másik nőt.
A lány újra összetört, megkapta a kérdésére a választ. 
A srác legjobb barátja ezt nem akarta annyiban hagyni és elment a srác otthonába, 
ahonnan szinte elzavarták őket, de másnap vissza mentek....és mindezt elmondta a srácnak,
hogy emlékeztesse, milyen nőt veszített el. Egy olyan csodálatos nőt, aki elfogadta őt minden hibájával, a múltjáva együtt. Aki a sok megalázás, bántalmazás után is tiszta szívből szerette.
A srác legjobb barátja rájött, hogy elveszítette barátját, azon a napon amikor a srác ott hagyta őket.
Fájó szívvel, de belátta, hogy barátja elment és nem került elő többé.
19 hosszú év után....elengedi.


Madi szemszöge:



Bekopogtam az ajtón és vártam, hogy valaki kinyissa. Nem sokkal később egy könnyes szemű lány nyitott ajtót.
-Szia. Ne haragudj, hogy zavarlak, de én Louis Tomlinson-t keresem. Itt van?
-Szia. Igen. Gyere be.~Állt arrébb az ajtóból.
-Köszönöm.~Mosolyogtam rá. Elvezetett a nappaliig ahol megláttam a többieket és Harryt.
-Madi?~Nézett rám Louis értetlen arckifejezéssel. 
-Te vagy Madison?~Fordult felém Daniell.
-Igen.~Húztam mosolyra ajkaim, de aztán elkomorodtam. Bárcsak ne én lennék. Harry le sem vette rólam a tekintetét, ami zavart. Sőt idegesített.
-Louis. Nekem mennem kéne lassan.~Húztam el a számat.
-Mi? Hova?~Döbbent meg Eleanor.
-A szüleimhez.
-De hát arról volt szó, hogy még megbeszéljük.
-Eleanor. Mondtam, hogy én már eldöntöttem.
-De Madi.~Nézett rám szomorú tekintettel.
-Úgyanúgy fogunk beszélni Eleanor. 
-De ugye, majd vissza jösz időnként, meglátogatni minket?~Állt fel barátnőm.
-Nekünk menekülnünk kell Eleanor. Minden nap máshol leszünk.
-Tessék?~Fordult barátja felé barátnőm.
-Innen már nem megyünk haza Eleanor. Életünk következő húsz évében biztosan menekülnünk kell. Nem kérem, hogy gyere velem. Jobban örülnék ha inkább Madivel mennél a szüleihez, ott biztonságban lennél.~Állt fel Louis és megfogta El kezét. 
-Ezt nem hiszem el.~Hajtotta le fejét. Louis átölelte, míg El halkan sírdogált a vállán.
-Madi? Megkérhetnénk arra, hogy magaddal viszed a lányokat?~Nézett rám Liam.
-Mi? Liam nem. Én veled maradok.~Nézett rá Sophi határozottan.
-Kérlek. Velem nem lennél biztonságban.
-Liam! Veled megyek!
-Madi.~Szólított meg vékony hangon Daniell.
-Igen?~Néztem rá kíváncsian. Harry felállt és hozzánk jött, kíváncsian várta mit akar nekem mondani barátnője. 
-Ez a gyűrű...nem engem illet.~Vette le ujjáról az ékszert és a kezembe adta. Nem jutottam szóhoz és ahogy láttam Harry se.
-Mond csak Harry, igaz volt legalább egy kicsit, mikor azt mondtad nekem, hogy szeretsz? Vagy én csak egy tökéletes menedék voltam a múltad elől?
-Daniell kérlek.
-Mindig is éreztem, hogy valami nincs rendben. Sokszor mondtad, hogy szeretsz, de soha nem éreztem, hogy komolyan is gondolod. Most már tudom miért. A szívedet Madi birtokolja, te pedig az övét. Irónikus a sors, a volt barátom is egy maffia főnök volt, és ő is egy másik lányt szeretett. James is ugyanúgy kihasznált mint te.
-James?~Húztam fel a szemöldököm.
-Igen. Volt egy húga Eliza.~Köpni-nyelni nem tudtam, de a szobában szinte mindenki így volt vele.
-Miért?~Értetlenkedett Daniell.
-....James engem szeretett.~Ocsúdtam fel. 
-Tessék?~Fagyott le.
-Mind a két szerelmem igazából téged szeretett?
-Én...~Nem bírtam kinyögni egy normális mondatot.
-Szerencsés vagy. Irigy vagyok rád.~Mosolyodott el.
-Nincs okod rá. Mind a kettő kegyetlen gyilkos. Tévedtél Daniell. Ezt a gyűrűt Harry neked adta. Nem véletlen, a te ujjadon akarja látni. Harry mindig is önző volt, ha engem akarna akkor nem veled lenne. De ő mégis melletted van, ez azt jelenti, hogy te kellesz neki. Szóval vedd vissza a gyűrűt mert te vagy a jogos tulajdonosa.~Adtam neki vissza az ékszert.
-Menjünk.~Mondta Louis és a derekamat átölelve elhagytuk a házat.
-Madi.~Kiáltott utánam Daniell.
-Köszönöm.~Elmosolyodtam és becsuktam magunk után az ajtót. 
Beültünk a kocsiba és gyorsan elmentünk a cuccaimért. Mikor mindent bepakoltunk a repteret céloztuk meg. 
Csendben ültem a hátsó üllésen. Fejemet a kocsi ablaküvegének döntöttem. A szívem majd megszakadt. Újra visszatért a fájdalom és ez szerintem sosem fog elmúlni. Ezt magammal viszem, mindenhová. Kigondolta volna, hogy így fog véget érni ez a történet.

3 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ez mi volt? Most komoly? Ezt nem teheted! Rúgd seggbe Harryt, aztán húzzon gyorsan Madi után, mert agygörcsöt kapok! Nem szedheted szét őket a végére! Ne már! Ugye nem? Irtózatosan jó rész lett, siess azzal a következővel!
    Puszi: Klau

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      De de megtehetem :D :D
      Oké seggbe rúgom :D :D
      Köszi <3
      Este felé hozom :)
      Puszi :*

      xoxo Barbi

      Törlés
  2. Kérlek Barbi😭😭 Ne csináld ezt velem, a kedvenc blogomon allanodan írnom kell??? Kegyetlen a sors... Csak legyen hapiend... Ne tedd ezt velem nem elege hogy jön a suli meg szomorú részeket is hozol nekunk😭
    Remélem észhez tersz, ha nem nagy baj, mind1 akkor is imádni foglak:Caroline xx

    VálaszTörlés