14.rész. Hívatlan vendégek

Hívatlan vendégek

Mikor reggel fel keltem nagyon meglepődtem. Soha sem aludtam még ennyit. Még délután volt amikor lefeküdtem és reggel 10-kor keltem. A fürdőben elvégeztem a reggeli teendőimet ami a fogmosásból, fésülködésből és felöltözésből állt. A szobában megágyaztam és elhúztam a függönyt, hogy jöjjön be egy kis fény. Ezután lementem a nappaliba ahol Perrie és Gemma beszélgettek.
-Jó reggelt.~Köszöntem halkan.
-Neked is.~Fordultak felém.
-A tegnapiért kaptál valamit?~Húzta el a száját Perrie.
-Nem.~Ráztam a fejem.
-Szerencséd volt.~Mosolygott Gemma.
-Én nagyon sajnállak téged.~Nézett rám Perrie sajnálkozva.
-Miért?~Húztam fel a szemöldököm.
-Gyere ide.~Mutatott maga mellé Gemma. Leültem mellé a kanapéra és Perriere néztem.
-Harry nagyon bunkó veled és ha úgy nézzük egész nap vele vagy ami nagyon rossz lehet. Amikor ketten vagytok akkor is ilyen bunkó veled?
-Ha ketten vagyunk akkor még bunkóbb.~Mondtam.
-Nem lehet könnyű neked, amiket Perrie mesélt.~Rázta a fejét.
-Hát nem könnyű az biztos.~Mosolyodtam el.
-Most legalább egy kicsit megszabadulsz tőle.~Vigyorgott Gemma.
-Miért? Már elmentek?~Kérdeztem.
-Igen, hajnali 5-kor. Harry mondta, hogy hívjam fel, hogyha felébredtél mert a szabályokat elakarja mondani.~Vette elő a telefonját Gemma.
-Gemma.~Kezdtem de félbe szakított.
-Nyugodtan szólíthatsz Gem-nek.~Mosolygott rám.
-Engem pedig Pezznek.~Kacsintott.
-Rendben, akkor ti engem meg Madinek.~Olyan aranyosak, Harry után nagyon jól esik, hogy így viselkednek velem. Gemma felhívta Harryt, aki azt mondta, hogy hozza le a laptopját mert skypolni akar. Amint elérhető lett már hívott is minket.
-Szia Hazz.~Köszönt Gemma.
-Sziasztok.~Mosolygott majd rám nézett.
-Többiek?~Húzta fel a szemöldökét.

-Eleanor, Sophi, Violet.~Kiabált Gem. Violet? ki az a Violet? Nem sokkal később megjelentek a lépcső tetején, ráérősen lesétáltak majd leültek mellénk.

-Na szóval, a szabályok: 1. Senki nem szökhet meg.~Nézett azonnal rám.

                                      2. Tisztelettudóan, kedvesen beszéljetek Gemmával, ne feleseljetek.

                                      3. Amit Gemma mond azt csináljátok meg.~Bólintott bele a kamerába.

-Ennyi, mindenki értette amit mondtam?

-Igen.~Válaszolta mindenki kivéve engem.

-Madi?~Kérdezte.

-....Igen.~Motyogtam.

-Rendben, most mindenki menjen fel a szobájába kivéve Madit.

-Hazz mit aka...

-Menj fel Gemma!~Szólt rá. Egy szó nélkül felmentek az emeletre "kettesben" hagyva engem Harryvel.

-Jól vagy?

-Miért érdekel az téged?

-A kérdésemre válaszolj!~Mondta parancsolós hangon.

-Igen.~Sóhajtottam.

-Nem tudom meddig leszünk, itt de sietünk vissza.~Bólintottam. Minél előbb végezni akartam ezzel a beszélgetéssel. Harry nyitotta a száját, hogy mond valamit de a bejárati ajtót betörték és négy fekete ruhás pasas lépett be rajta. A szívem ijedten kalimpálni kezdett.

-Te vagy Madi?~Kérdezte az egyik fekete ruhás.

-I-Igen.~Nyögtem ki.

-Remek. Velünk jössz.~Mondta.

-Tessék?~Kérdeztem vissza.

-Na takarodjatok ki a házból.~Ordított Harry. Értetlenül néztek rám majd mellém sétáltak és a laptopra néztek.

-Áh Styles. Nyugi jó kezekben lesz, szórakozgatunk egy kicsit.~Húzott fel a kanapéról és a fenekemre tette kezeit, mire pofán csaptam. Felakartam szaladni az emeltre de az egyik barna hajú srác lefogott.

-Hagyjatok békén.~Sikítottam. Nem sokkal később a lányok jelentek meg a lépcső tetején.

-Engedjétek el.~Szaladt le a lépcsőn Gemma.

-Nem akarunk bántani senkit, csak a lány kell nekünk.~Mondta a fogvatartóm. 

-Na ide figyeljetek, vissza megyek és darabokra szedlek titeket ha nem tűntök el most azonnal.~Fortyogott Harry. 

-Mire ideérsz mi már az országban sem leszünk.~Nevetett az egyik. 

Gemma szemszöge:

Harry megtanított, hogy hogy kell használni a pisztolyt. Előkaptam és Madi fogvatartójára irányítottam.

-Ha nem dobod el azonnal azt a pisztolyt elvágom a lány torkát!~Húzott elő egy kést. Ha Madinek valami baja lesz Harry megöl.

-Engedjétek el.~Kiáltott Harry. Ahogy a laptopra néztem eléggé meglepődtem, Harryt sose láttam még ilyen idegesnek. Az a tekintet ahogy Madire nézett, a szemében az a féltés, nem mindennapi volt. A fegyvert letettem a földre.

-Jó kislány.~Vigyorgott a göndör és elvette a pisztolyom. 

-Csak Styles csaja kell a többi nem, menjünk.~Fordult hátra az egyik pasas.

-Nem vagyok a csaja.~Küzdött a barna hajú ellen aki még mindig a torkának szorította a kést. 

-Fogd be és maradj nyugton.~Rángatta meg a haját mire egy sikítás hagyta el a száját.

-Hagyjátok!~Hazz kétségbeesett hangja töltötte be a nappalit.

Madison szemszöge:

-Engedjetek el.~Vergődtem a barna karjai között.

-Azt mondtam, hogy fogd be.~Kiáltott rám és megpofozott.

-Hagyjátok békén.~Harry egyre mérgesebb lett.

-Na menjünk. Szia Styles.~Köszönt el a fogvatartóm.

-Engedjétek el őt! Azonnal.~Ordított.

-Itt te nem parancsolsz.~Vigyorgott majd az ajtó felé kezdett lökdösni.

-Még meg is fogja nekem köszönni, hogy megmentettem tőled.