19.rész Furcsa álom

Furcsa álom

Felvittem a szobába mivel elaludt az ölelésemben. Óvatosan lefektettem az ágyra. Olyan mint egy angyal. Egy csodálatosan szexi angyal. Elmosolyodtam és a cipőjéhez nyúltam, kibogoztam és levettem róla. Rámásztam az ágyra és mellé térdeltem. A farmer nadrágja gombjához nyúltam de a kezemre csapott.
-Nem megerőszakolni akarlak csak levenni a nadrágod.~Mosolyogtam.
-Én is letudom venni.~Motyogta majd odanyúlt de a kezét már nem mozdította meg hanem szuszogni kezdett. Mosolyogva megráztam a fejem és megint megpróbáltam.
-Te pedofil.~Fordult a hasára.
-Mi van? Te most szórakozol velem?~Nevettem, ő is halkan nevetni kezdett.
-Hozd vissza a botot göndörke.~Motyogta. A szemöldököm felhúztam és arcát néztem. Ez most egy kutyának képzel engem?
-Te hozzám beszélsz? Mi vagyok én kutya?~Sipákoltam. Nevetni kezdett és motyogott valamit de nem hallottam.
-Aludj inkább.~Nyúltam fenekéhez, hogy majd lehúzom róla de mivel be volt gombolva ezért nem sikerült. Óvatosan megfordítottam és kigomboltam a nadrágját.
-Perverz dög.~Motyogta. Mosolyogva a fejem ráztam és lehúztam a nadrágját.
-Gyerünk göndörke a bot még mindig ott van. Vágtass.~Fordult oldalra. Most már nem kutya vagyok hanem egy mutáns? Egy kutyló, vagy mi az isten?
-Gyerünk szamár.~Lehet, hogy tényleg rossz ötlet volt haza hozni a kórházból!

-Mi van már?~Nyitottam ki álmosan a szemeimet. Egy párna fejbe kúrt. 

-Mi az isten?~Ültem fel, Madi mellettem röhögött párnával a kezében. Jól van, ha párna csata akkor párna csata. Megfogtam a párnámat és fejbe vágtam vele (persze finoman). Hátra dőlt de a nevetést nem hagyta abba.

-Gemma mondta, hogy ébresszelek fel mert ma neked kell reggelit csinálni és Niall éhen hal.

-Nem lehetett volna valami gyengéd ébresztést?~Dőltem vissza.

-Ez gyengéd volt.~Vágott megint fejbe. Egy gyors mozdulattal hátra döntöttem és fölé másztam. Azok a gyönyörű szemek és azok a telt ajkak. Megnyaltam a számat és a szemébe néztem. Egyre közelebb hajoltam hozzá. A levegő vétele felgyorsult és ez nekem nagyon tetszett. Már majdnem összeértek ajkaink mikor megint fejbe vágott. Vigyorogva kaptam el kezeit és a feje fölé szorítottam a párnával együtt. 

-Ha még egyszer fejbe vágsz azzal a kurva párnával én esküszöm, hogy addig csikizlek amíg mozogsz.~Hajoltam le hozzá.

-Akkor engedj el.~Ficánkolt.

-Miért? Hogy újra fejbe vághass?~Húztam fel a szemöldököm. 

-Nem! Azért mert Niall éhes és én is.~Nyavalygott  

-Ahj.~Ültem fel. Ő is felült és felakart állni de visszarántottam így rám esett. Felszisszent mire aggódva rá néztem.

-Ne haragudj.~Kértem bocsánatot.

-Semmi baj.~Mosolygott és felém fordult. A fülemhez hajolt, vártam a folytatást de semmit nem csinált.

-Kaja.~Ordított bele. Azt hittem a dobhártyám beszakad. Nevetve elhajolt tőlem, mérgesen néztem rá. Hátra döntöttem és a csípője fölé helyezkedtem. 

-Miután meggyógyulsz ezért még számolni fogunk.~Fenyegettem meg mosolyogva.

-Úgyis elfelejted addigra.~Vigyorgott.

-Kizárt.~Szálltam le róla, felálltam és a szekrényhez sétáltam.

-Most jut eszembe, te tegnap este hozzám beszéltél?~Fordultam felé.

-Igen.~Nevetett fel.

-Mégis mi az isten voltam egy kutyló szamár farokkal?~Még jobban nevetni kezdett.

-Valami olyasmi. A fejed az a tiéd volt meg a göndör fürtjeid is megvoltak, de szamár farkad meg füled volt, és kutyás szőröd, de a lábaid meg egy Lóhoz hasonlítottak.

-Szuper.~Vettem fel a fekete csőgatyámat.

-Én meg téged egy pinlónak álmodtalak.~Nyújtottam ki rá a nyelvem. Kinevetett majd megkérdezte, hogy az mi.

-Pillangó meg póniló.~Csuktam be a szekrény ajtót. 

-Azta milyen kreatív.~Állt fel.

-Miért mert a te kutylószamarad jobb volt?~Húztam fel a szemöldököm.

-Határozottan jobb.~Ment el mellettem. Miután jól szemügyre vettem fenekét én is követtem le a többiekhez.

-Jó reggelt.~Köszöntem.

-Na végre. Te megakarsz engem ölni? Hajnali 6 van és te nem adsz nekem kaját? Milyen ember vagy te?~Támadt nekem Niall.

-Nyugi haver, mindjárt lesz kaja.~Ütögettem vállba. 

-Igen? Bevásárolni ki fog?~Tette csípőjére kezeit, mintha Madit látnám. 

-Majd te cimbora.~Mentem be a konyhába. 

-Na és most mihez kezdjünk?~Vágta le magát a kanapéra Louis.

-Verd a segged a földhöz.~Ült le mellé Madi.

-Megcsikizzelek?~Fordult felé teljesen Loui.

-Semmi másra nem vágyom.~Mosolygott Madi ironikusan. 

-Louis.~Szóltam rá mielőtt megcsikizte volna. 

-Felesz vagy mersz.~Hozta be az üveget Liam.

Madi szemszöge:

-Csak azt ne.~Nyavalyogtam. 

-Jó lesz.~Ült le Liam.

-Na akkor kezdem.~Kapta ki az üveget Liam kezéből Loui.

-Eleanor drágám, felelsz vagy mersz?~Húzogatta a szemöldökét.

-Felelek.~Vágta rá.

-Hányszor feküdtél eddig le velem?~Eleanor azonnal elpirosodott míg a többiek nevetni kezdtek. Szegény.

-Nem tudom, ezért még számolunk Tomlinson.~Nézett rá csúnyán El.

-Büntess meg.~Ugrott az ölébe Louis. Úristen, ekkora barmot.